2024. Április 24. Szerda
György napja





valuta árfolyam
2016.05.04.

Ma már nem állnak sorban az emberek a munkaerő-kölcsönzők előtt


Április közepén jelent meg a Budapest Business Journal melléklete, mely a munkaerő-közvetítők és ?kölcsönzők toplistáját tartalmazza a 2015-ös üzleti adatok alapján. A mellékletből az is kiderül, hogy legnagyobb 20 kölcsönző cégnél összesen közel 40 ezer kölcsönzöttel foglalkoztak. A magyar piac azonban ennél jóval nagyobb, mintegy 110-120 ezer fősre becsülik a HR Portal által megkérdezett dobogósok. Fizikai munkakörök esetében egyértelműen a gyártás-termelés iparágában, ezen belül is főleg az elektronikai és autóipari területeken magas a kölcsönzöttek foglalkoztatási aránya.

Magyarországon mintegy 900-1000 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (kétharmadán a legnagyobb tíz munkaerő-kölcsönző vállalkozás, mintegy 40 százalékán a lista élén álló három szereplő ( Prohumán, Trenkwalder Addeco) osztozott.

A harmadik helyet megszerző Adecco tavaly átlagosan 3700 főt kölcsönzött, a Trenkwalder a tavalyi első helyről a második helyre csúszott vissza 5800 átlagos kölcsönzötti létszámmal, az idei első hely pedig a Prohumán 2004 Kft.-é lett 7000 ezer fős kölcsönzöttel.

Nőtt a munkaerő-kölcsönzési piac 

A teljes munkaerőpiacon Magyarországon 2,5-3 százalékos volt a munkaerő-kölcsönzés részesedése. „A munkaerő-kölcsönzési piac növekvő tendenciát mutat” - tapasztalja a Prohuman és az Adecco. Fehér Tamás, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezetője azonban nem hiszi, hogy jelentőse növekedett volna a piac. Annak mértékét legfeljebb 10 százalékra teszi.

Még mindig inkább a fizikai munkakörökben jellemző

A munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző foglalkoztatási forma, amit a cégek szezonális munkaerőigénye magyaráz. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavalyi statisztikái illetve az általunk megkérdezett legnagyobb szereplők szerint is ezt tapasztalták. A kölcsönzöttek 85-90 százaléka fizikai munkát, ebből 45 százalék, betanított és szakmunkát végez, ők elsősorban a feldolgozóiparban (ezen belül is elsősorban: elektronikai, optikai termékek gyártása, járműgyártás, fémalapanyag- és fémfeldolgozás) kaptak munkát. Olyan pozíciókban dolgoznak, mint operátor, targoncavezető, raktáros vagy betanított munkás. 

„A magyar gazdaság élénkülése a nagy a termelő-gyártó cégek kapacitásbővülése komoly kihatással van kölcsönzési szektorra is. A nagy gyártó cégek és azok beszállítói szeretnek rugalmas foglalkoztatás formát alkalmazni” - magyarázta Ignácz Béla, a Prohuman társ-ügyvezetőigazgatója.

A szellemi foglalkoztatottak főként a bank, biztosító, SSC szektorokban helyezkedtek el, asszisztensi, titkárnői, illetve call centerben és shared service centerben jellemző munkaköröket ellátva. „Ugyanakkor az sem egyedi eset, hogy egy cég kulcsmunkatársait, vezetőit is kölcsönzéses formában foglalkoztatja, jelenleg is van country manager, illetve managing director kölcsönzöttünk” - magyarázza Vég Ottó az Adecco Kft. ügyvezető igazgatója.

Ennyit lehet keresni kölcsönzöttként

A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete 2014-ben megközelítette a 163 ezer forintot. Ez a piaci szereplők szerint idén 180 ezer forintra kúszhat fel. Ám a kereset mértéke pozíciótól és a tapasztalattól függ, még az egy millió forintot is meghaladhatja a kölcsönzött bére. Vég Ottó kiemelte: a kölcsönzött munkavállalókat ugyanazon bér és juttatások illetik meg, mint az azonos munkakörben dolgozó „belső” munkavállalókat. E szabálytól eltérni kizárólag a munkaviszony létrejöttét követő 183 napon belül lehet, ha a munkavállaló foglalkoztatása határozatlan idejű szerződéssel történik. A munkaidőre, pihenőidőre, szabadság kiadására és a minimálbérre vonatkozó szabályok ugyanakkor megegyeznek a klasszikus munkavállalókéval.

Komoly gond a munkaerőhiány

A Trenkwalder ügyvezető igazgatója a munkaerőhiány kapcsán megjegyezte, az a kölcsönzési piacon is érzékelteti hatását. „Míg három éve sorban álltak a munkáért az emberek a munkaerő-kölcsönző irodák előtt, ma már ez nem jellemző. Nekünk kell kimenni egyes településekre és személyesen hatni az álláskeresőkre” - jelentette ki Fehér Tamás. A fizikai dolgozókat kereső kölcsönző cégek időt, energiát, emberi erőforrást nem kímélve igyekeznek minél több tájékoztatást adni az érdeklődőnek, ami sok szervező munkát igényel. Ráadásul a toborzói kapacitások növekedése több pénzbe is kerül. Ennek költségeit pedig inkább a kölcsönző cégek állják, mint a megbízók, hiszen nekik nem egy állandó szükséglet. A szakmunkásokat, fizikai munkát végzőket kevésbé lehet online eszközökkel felkutatni, ez eleve további plusz költségeket jelent. Az is nehezíti a toborzók munkáját, hogy nehéz a jelölteket döntésre ösztönözni, és mivel tisztában vannak egyre bővülő lehetőségeikkel, így kevésbé kötődnek az adott céghez, könnyebben is mondanak fel. 

A Trenkwalder olyan helyeken is toboroz, ahonnan a megbízó cég könnyen elérhető például buszjárattal, vagy külön céges buszjáratok indításával oldják meg az ingázást, ezzel is több települést bevonva. 

„Problémaként jelentkezik a rendre növekvő kereslet kielégítése, a profiloknak megfelelő munkavállalók megtalálása” - igazolja vissza a munkaerő-piaci helyzetet az Adecco ügyvezetője is.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy megbízóink közreműködésünkkel átgondolják, mit tehetnek a nehézségek áthidalására. Érdemes felülvizsgálni a munkarendet, a követelményeket, illetve a maguk szabta korlátokat is. A tendencia eredményeként a munkaerő-kölcsönzők az ügyfeleikkel egyre inkább partnerségi, mintsem a beszállítói viszonyt alakítanak ki” - fogalmazott Vég Ottó.

Forrás: http://www.hrportal.hu/hr/ma-mar-nem-allnak-sorban-az-emberek-a-munkaero-kolcsonzok-elott-20160504.html



VISSZA          NYOMTAT