2017. Június 29. Csütörtök
Péter, Pál napja





valuta árfolyam
2016.06.22.

Fából készült emlékparkok és oszlopok díszítik Kisgyőrt, a fafaragások faluját


A faművesek között aligha akad olyan alkotó, aki ne hallotta volna hírét Kisgyőrnek, ahol a faművesek már évtizedek óta csodálatos munkát végeznek.

A település nem az észak-dunántúli nagyváros, Győr kistestvére, hanem az észak-magyarországi Diósgyőrhöz van köze. Kisgyőrt „a faragások faluja” néven is emlegetik, hiszen itt megcsodálhatjuk az országos hírű fafaragó táborok művészi alkotásait. A község 1600 főt meghaladó lakossága folyamatosan növekszik, amely annak is betudható, hogy itt minden nyugalmat sugároz.

A Kisgyőrről szerkesztett Falukönyv ajánlásában ez olvasható: „A Bükk hegység árnyas völgyei, napsütötte sziklái, az erdőrengetegek mélye különleges hatást gyakorol minden idelátogatóra. Miskolctól mintegy 10 kilométerre délnyugatra, Kisgyőrt, ezt a sajátos adottságú települést gyümölcsös kertek, szőlők övezik. Különleges népi építészete, földvárai őrzik a több évezredes múltat, melyet 1261-ből fellelhető első írásos emléke is bizonyít.”

A csodálatos természeti adottságok, az erdőben gazdag vidék, a szépségre nyitott lakók közül a 80-as évek végén két alkotó, Szegedi Miklós,a miskolci faragó műhely egykori vezetője és Kékedi László ( a falu polgármesetere) kezdeményezésére a „Kisgyőri fafaragás hagyománya” című dolgozatban elméletileg megfogalmazottakat váltották valóra az első faragó táborban, 1989-ben.

Szegedi Miklóst a miskolci ifjúsági faragó kör vezetőjeként sok alkotó tartja mesterének. Az általa vezetett nyári táborokban játszótereket, köztéri munkákat készítettek, keze nyomát viselik a Miskolcon, Csillebércen, Zánkán, Budapesten megtalálható játszóterek. Kékedi László kisgyőri születésű, 1980-ban kezdett fafaragással foglalkozni Szegedi Miklós szakkörében. Részt vett a mestere által vezetett táborokban, közösségi munkákban, majd átvette a Családi Kézműves Szaktábor szervezését, vezetését szülőfalujában.

A nyaranta megrendezésre kerülő kézműves tábor ma is kedvelt

A hajdani alkotótáborok szellemiségét töretlenül tovább viszi, szakmai eredményeik kiválóak, hiszen levetkőzve az elődök gyermekbetegségeit, tökéletesen teljesítik vállalásukat. Olyan faluközösségben dolgoznak itt nyaranta a kézművesek, amely elfogadja és befogadja, de részt is vesz az alkotó folyamatban, anyagilag és erkölcsileg, együtt él vendégeivel.

Kialakult és szinte állandósult a táborosként ide érkezők köre, számukra megtiszteltetés, hogy jelen lehetnek, hogy otthagyhatják kézjegyüket. Közülük sok a fiatal, pályakezdő alkotó, számukra csodálatos „mesteriskola” a kisgyőri tábor. A férfiak mellett ideérkező családok nőtagjai szövéssel, gyöngyfűzéssel foglalkoznak, a gyerekek választhatnak: az apák mellett faragnak vagy az anyák mellett alkotnak. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, akár helybeli, akár idelátogató, milyen jelentős és meghatározó szerepe van a tábornak a falu életében, fejlődésében.

A település arculatát, szellemiségét, hangulatát is meghatározzák az  „utcabútorok”

A köztéri szobrok, emlékhelyek, melyek nemcsak szépek, de hasznosak is. A közösségi rendezvények helyszíneként szolgáló kis terek, az itt elhelyezett padok, kutak szolgálják az ittenieket. Az innen elinduló, majd visszatérő utazót a falu határát jelző oszlop búcsúztatja és várja vissza, a temetőben elhelyezett harangláb békét és nyugalmat áraszt, a szép családi házak kapui, kerítései díszítenek, kiemelik az épület szépségét, az eléjük helyezett „pletykapadok” kellemes beszélgetések helyszínei.

Forrás: http://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2016/06/17/fabol-keszult-emlekparkok-es-oszlopok-diszitik-kisgyort-a-fafaragasok-falujat/



VISSZA          NYOMTAT