2017. Október 21. Szombat
Orsolya napja





valuta árfolyam
2017.08.04.

Nyerhetnénk is a negyedik ipari forradalommal, de így nem fogunk


A robotok Magyarországon sem szüntetnek meg arányaiban sokkal több munkahelyet, mint Nyugat-Európában, az automatizáció társadalmi-gazdasági hatása azonban jóval pusztítóbbak lehetnek itthon, mint a fejlett országokban.

Bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a digitalizáció 350-400 ezer magyar munkahelyet szüntethet meg, a szám a Világbank és más kutatók szerint ennek többszöröse lehet – ha nem pusztán a digitalizációról, hanem a digitalizációt is magában foglaló negyedik ipari forradalomról beszélünk, fejtettük ki az ipari forradalomról szóló cikksorozatunk első részében. A második, egyben befejező részben megmutatjuk az okokat és a felkészülés lehetőségeit

Miért sújthat bennünket jobban a robotizáció a fejletteknél?

Annak megválaszolásával adósak maradtunk, hogy az automatizáció miért jelent különösen nagy kihívást a fejlettekhez fölzárkózni kívánó országoknak, így Magyarországnak is. Az ok más, mint amire először gondolnánk: a megszűnő állások mennyiségét tekintve nincs drámai különbség.

Míg például Németországban az állások 51 százalékát veszélyezteti a robotizáció az elkövetkező két évtizedben, addig Magyarországon az 55 százalékát – derül ki a brüsszeli központú Bruegel intézet kutatásából. Az eltérés nem igazán megrendítő.

A fő baj inkább az, hogy az automatizáció és a 3D nyomtatás terjedése arra sarkallja a vállalatokat, hogy vigyék a gyártást haza – mint arra az Oxfordi Egyetem és a Citi által közösen jegyzett tanulmány is rámutat. Véget érhet a korszak, amikor a tőke az alacsonyabb bérű régiókba vándorol, sőt, az irány megfordulhat – fogalmaz a McKinsey tanácsadó cég jelentése.

Az összefüggés egyszerű: egy automatizált gyárnál nem számít a munkaerő ára. Sokan fölkapták a fejüket a hírre, hogy az Adidas az új gyárát Németországban építi föl, ami első hallásra kevéssé tűnt gazdaságilag ésszerűnek. A rejtély nyitja: a gyár csaknem teljesen automatizált. A működő tőke áramlási irányának megfordulása tehát az, ami különösen nagy felfordulást okozhat a felzárkózó országokban. Magyarországon például a hozzáadott érték több mint a felét külföldi tulajdonú vállalatok állítják elő és az export túlnyomó részét is nekik köszönhetjük.

A készülő trendváltás Magyarországon egyelőre egyáltalán nem érezhető: a német iparvállalatok a válság után felfutó megrendeléseket örömmel szolgálják ki az olcsóbb magyarországi kapacitásaikkal. Ami azonban nem jelentheti azt, hogy a Kárpátok bércei tartósan megvédenének bennünket a globális gazdaság korszakváltásának hatásaitól.

Trump is a trendváltást segíti

Annál is inkább, mert a trendváltást a tőke mozgásában a világpolitikai mozgások is gyorsíthatják. Donald Trump nem utolsó sorban azzal az ígéretével nyerhetett elnökválasztást, hogy visszaszerzi az USA tengerentúlra kiszervezett ipari munkahelyeit - új vámokat, adókat is bevezetve ennek érdekében. Ezzel akár egy protekcionista hullámot is beindíthat a világgazdaságban, ami újabb ösztönzőt jelenthet az automatizált gyárak fejlett országokba telepítéséhez. A kínai Foxconn – az Apple nagy beszállítójáról van szó - elébe menve az eseményeknek 10 milliárd dollárból épít gyárat az USA-ban. Ugyanaz a Foxconn, amely korábban bejelentette, hogy 110 ezer munkavállalójából 60 ezret bocsát el, mert robotokkal pótolja őket . Mérget vehetünk arra is, hogy a Foxconn amerikai gyára is erősen automatizált lesz.

Mit tehet Magyarország?

Az automatizált gyárak fejlett országokba (vissza)települése azt is jelenti, hogy adózni is ezekben a fejlett országokban fognak – akár a ma még hihetetlenül hangzó Bill Gates féle javaslat szerint a robotok munkája után. Így a fejlett országoknak lesz forrásuk a foglalkoztatási problémák kezelésére, például alapjövedelem bevezetésére. A felzárkózó és fejlődő országoknak viszont sokkal nagyobb gondot jelent majd kezelni az állások tömeges megszűnése nyomán támadó problémákat.

A legjobb lesz tehát olyan országban élni, amelynek nagy és jelentős vásárlóerővel bíró piaca van – a  jövő automatizált cégeinek ugyanis ha emberi munkavállalókra nem vagy csak alig, fogyasztókra továbbra is szüksége lesz. A nagy és gazdag piaccal rendelkező országok lesznek valódi alkupozícióban az új korszak sikeres nagyvállalataival szemben. Tipikusan ilyen lesz az USA – s ilyen lehetne majd az Európai Unió, ha valamiképp elkerülné a szétesést az elkövetkező évtizedekben.

Magyarország elsőrendű érdeke tehát mindenekelőtt, hogy 20 év múlva a jelenleginél sokkal egységesebb, erősebb Európai Unió teljes jogú tagja legyen, illetve maradjon. Ez persze nem csak hazánkon múlik, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarország az EU 28 tagállamának egyikeként milyen Európai Unió létrejötte érdekében politizál. S ezen a ponton világossá is válik, hogy ami Magyarországot hosszabb távon megvédhetné az automatizáció romboló hatásától, azzal rövidtávú közpolitikai előnyök állnak szemben.

A jelenlegi kormány által emlegetett „nemzetek Európája” rövidtávon előnyösebb egy integráltabb, például egységes adó- és szociális rendszerrel rendelkező Európával szemben, hiszen így módja van Magyarországnak alacsony társasági adóval csalogatni a működő tőkét. Hosszabb távon ennek a stratégiának az a kockázata, hogy az Európai Unió magországai megunják, hogy megakasztják egyes országok az európai integráció elmélyítését – ami egyébként a nyugati-európai országok hosszabb távú boldogulásnak is a kulcsa. Létrejön a kétsebességes Európa, s Magyarország is a „másodrendű” tagok közé tartozik majd. Vagyis a magországok haladnak tovább egy USA-szerű integráltabb állami lét felé, a többiek hoppon maradnak.

A másodrendű taggá válás kockázatának csak az egyik része az EU alapértékeivel szembeszállás, eleme a mélyebb integrációval szembeni ellenállás is, ami Magyarországra ugyancsak jellemző (a kettő összefügg, az EU projekt lényegéhez tartozik a haladás a mélyebb integráció felé). Magyarországnak így (ha az EU magján jogi értelemben is kívülre kerülne) csökkenne az esélye, hogy részesüljön az automatizált cégek megadóztatása révén majdan jó eséllyel létrejöhető európai jólétből. Magyarországnak tehát a legerősebb védőháló a robotizáció veszélyei ellen egy egységes adó- és szociális rendszerrel rendelkező, valódi államiságú Európai Unió, amelynek teljes jogú tagja is – Magyarország kormánya jelenleg nem e cél érdekében politizál.

Rövid táv vs. hosszú táv

Nem az uniós tagsághoz fűződő viszonynál térnek csak el hazánk rövid és hosszú távú gazdasági érdekei. Rövidtávon például lehet értelme a munkáltatók pillanatnyi igénye szerint a szakmunkásképzők felé terelni a fiatalokat az érettségit adó képzések helyett, hosszabb távon azonban baj lehet abból, ha olyan tömegeket képzünk, akik nehezen képezhetőt át bármire is, mert alapkészségek hiányoznak.

Rövid távon ugyancsak racionális lehet állami milliárdokat költeni sofőrképzésre, hosszabb távon azonban ezzel is mélyítjük azt a majdani foglalkoztatási gondot, amit az önvezető közlekedés elterjedése okoz majd - a technikát már élesben, a forgalomban tesztelik, nem a távoli jövőről beszélünk. Az önvezető technológia pedig elsőként a teherfuvarozásban fog teret hódítani, hiszen itt képes a legnagyobb profitot hozni. 

Hosszabb távon azonban sokat tenne hozzá Magyarország alkalmazkodóképességéhez, ha a diákok például legalább annyira jól tudnának olvasni, mint az OECD átlaga, de az sem lenne baj, ha jobban menne. Jelenleg messze nem ez a helyzet. Az átalakuló munkaerőpiacon fogyatkozó állásokat azok tudják betölteni, a kis cégek előtt megnyíló lehetőségeket azok tudják kihasználni, akik ragyogó alapkészségekkel rendelkeznek. Az oktatásra költött források is csak hosszú távon jelentkeznek, rövid távon látványosabb  és több szavazatot hozó ezt a pénzt például adócsökkentésre vagy látványberuházásokra költeni.

Látni kell azt is, hogy a negyedik ipari forradalom a szónak a szoros értelmében forradalom – ami azt is jelenti, a régi megközelítések és politikai-gazdasági megoldások már nem, vagy legalábbis egyre kevésbé működnek. Ezt a forradalmat nem lehet kibekkelni arra játszva, hogy Magyarország továbbra is összeszerelő üzemek telephelyeként üzemelhet, mintha a jövő egyszerűen csak a múlt folytatása lenne. Ez már ma is egyre nehezebb. Ha sikerül is a Teslát idecsalogatni hatalmas adóelőnyöket és vissza nem térítendő gigantikus összegeket ígérve, számolni kell azzal, hogy egy csaknem teljesen automatizált gyár sokat nem tesz hozzá majd a hazai foglalkoztatáshoz.

A negyedik ipari forradalom új közpolitikai megközelítéseket igényel. Az önvezető autók jelentette kihívásra például felfigyelt ugyan a kormány, de ezt is tipikusan régi módokon igyekszik kezelni: kinevezett egy önvezető autó kormánybiztost, és építtet egy 42 milliárd forintos tesztpályát – miközben az Egyesült Államokban az önvezető autókat már a forgalomban tesztelik.

A magyar lakosság remélhetőleg tömegesen felismeri idővel, hogy olyan történelmi korszakváltás küszöbén állunk, amely egyaránt vezethet az ország végleges elszegényedéséhez vagy felemelkedéséhez. Ez idézhet elő végül olyan közpolitikai változásokat, amelyek megteremtik annak az esélyét, hogy Magyarország osztályrésze ne a teljes lecsúszás az új digitális korban.

 

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20170804_negyedik_ipari_forradalom_robotok_munkaero_automatizacio_magyar_gazdasag



VISSZA          NYOMTAT