http://www.euhalo.hu

Mennyibe kerül a továbbtanulás?

Múlt héten kiderültek a felvételi ponthatárok, 77.641 diák kezdi meg tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézményben, de vajon mennyibe kerül ez a szülőknek - erről ír a Pénzcentrum.

A továbbtanuláshoz kapcsolódó költségeket nagyban befolyásolja, hogy államilag finanszírozott képzésre, vagy költségtérítésesre jutott be valaki, illetve az, hogy el kell-e költöznie otthonról - írja a lap.

Miután kiderülnek a ponthatárok, a diákok kapnak egy levelet az adott intézménytől, ahova járni fognak, ebben van benne a féléves tandíj összege, ami iskolától, és szaktól függően 100-400 ezer forint között van, ezt már a beiratkozás előtt be kell fizetni, erre akár diákhitel is igényelhető.

Jó hír, hogy a jó átlaggal rendelkezők, a későbbiekben akár át is kerülhetnek a költségtérítésesből, az állami képzésbe. 

A lakhatás legolcsóbb formája a kollégium. Ezek ára nagyon eltérő, függ iskolától, várostól, általánosan elmondható, hogy ha valaki állami támogatással tanul, akkor havi 10-25 ezer forintért már talál kollégiumi helyet, költségtérítéses képzés esetén ez 20-45 ezer. Viszont a kollégiumi helyek száma elég csekély, nem mindenki kap.

Ha valaki az albérletet választja lakhatásként nagyon utána kell járni, ugyanis az árak nagyon eltérőek lehetnek. A Pénzcentrum szerint a legdrágább vidéki város albérletárak tekintetében Győr, ahol 103 ezer forintos havidíj ellenében bérelhet egy fiatal lakást. Ezt követi Veszprém, Debrecen és Szeged, ahol nagyjából havi 100 ezer forintot kérnek a bérbeadók, természetesen a teljes lakhatási költséghez hozzá kell még számolni a rezsit is. A skála másik végén Nyíregyháza és Miskolc helyezkedik el, ahol már 70 ezer forint környékén ki lehet bérelni egy egyetemi hajlékot. A "versenyt" viszont Budapest nyerte, az átlagos albérleti díj itt ugyanis 150 ezer forint. Ennél persze lehet jóval olcsóbban (és drágábban is) találni lakást, de inkább csak külső kerületekben - írja a lap.

Gyakori jelenség, hogy a szülők inkább lakást vásárolnak, és nem albérleti díjat fizetnek havonta, hanem törlesztőrészletet. A fővárosi frekventált kerületekben egyetlen év alatt 25 százalékkal drágultak a lakások, de a nagyobb egyetemi városokban is 10-12 százalékkal emelkedtek. 

Ezeken felül is vannak költségek pl. az étkezés, az útiköltség (az iskola és az otthon közötti utak valamint a helyi közlekedés), és a szórakozás költségei.

A Pénzcentrum számításai szerint:


  • Ha valaki nappali képzésen tanul, kollégiumban lakik, a szülei csomagolnak neki ellátmányt, akkor kb. 40 ezer forint a havi költség, ami a hároméves alapképzés során összesen 1,2 millió forint.
  • Ha állami képzésre jár, közös albérletet bérel a barátaival, havonta kétszer hazautazik, étkezésre és szórakozásra is költ, akkor ez kb. 125 ezer forint havonta, összesen egy három éves képzésnél 3 millió 750 ezer forint. 
  • Ha egy önköltséges hallgató Budapesten egyedül bérel egy garzont a belvárosban (150 ezer forint havonta), nem csak a sarki kifőzdében ebédel, ruházkodik, és úgy igazán ad az egyetemista életérzésnek, akkor havonta 300 ezer forint is könnyen elmegy. Ez egy alapképzés esetén, ha 200 ezer forint a féléves tandíj, 10,2 millió forint.


Pénzcentrum

Forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mennyibe-kerul-a-tovabbtanulas-20170803.html