2017. Október 21. Szombat
Orsolya napja





valuta árfolyam
2017.09.18.

Valódi segítség fiatal pályakezdőknek


Speciális, szerkezeti munkanélküliség alakult ki mára a magyar munkaerőpiacon. Ebben a helyzetben szinte csak az nem talál munkát, akinél valamilyen hátrányos helyzet, hiánytünet figyelhető meg. A kompetencia hiányokat azonban - ha nem is egyszerűen - pótolni lehet. Akár funkcionális analfabetizmus, sni-btmn akadályozottság, vagy fogyatékosságból adódó nehézség merül fel, mindegyik akadály legyőzhető. A jelen elkeserítő valóságáról és a jó gyakorlatról osztotta meg a tapasztalatait az innovatív munkaerőpiaci projektekkel foglalkozó Napra Forgó Közhasznú Kft.

Egyre aktuálisabb kérdéseket vet fel a speciális helyzetben lévő fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének a kezelése. Munkaerő-keresletivé vált a magyar piac, amelyben elmondható, hogy ma már csak az nem tud erre a piacra kilépni, akinek nem megfelelőek a munkavállaláshoz szükséges kompetenciái. Kóródi Edit, a Napra Forgó szakmai igazgatója szerint az a legaggasztóbb folyamat, hogy ezen a területen is nyílik a társadalmi-gazdasági olló. Ha most nem cselekszünk, akkor egyre nehezebbé válik a leszakadó rétegeket a munkaerőpiacra kisegíteni. Ez a helyzet minden szereplőnek negatív hatású: az egyén nem szerez az életfenntartásához elegendő jövedelmet, és a munka világán keresztül fejleszthető készségeket, visszajelzéseket, jellemformáló behatásokat. A munkáltatóknak egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerő hiánya, a társadalom pedig befizetők helyett ellátottakat kap ezekkel a fiatalokkal. Egy nagyon egyedi helyzetben lévő, potenciális munkavállalói csoportról van szó, és nem mindegy, mi történik velük a közeljövőben.

Igazi társadalmi szerepvállalás segítése a feladat

A Napra Forgó sokféle módon segíti a hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való kijutását. A munkavállalóiknak ma már több mint 50 százaléka megváltozott munkaképességűnek számít. Az ő elhelyezésüket többféle módszerrel támogatják. Egyrészt stabil kapacitást adnak, amellyel feladatokat látnak el. Például csomagolási-logisztikai feladatokhoz szerveznek különböző fogyatékossággal és hátránnyal bíró emberekből munkacsoportot, akik egy-egy komplex feladatot látnak el, együttesen. De, kipróbált módszer az úgynevezett befogadó munkahely kialakításában való segédkezés. „Még jó HR-es csapatoknak is tudunk segíteni, mert fogyatékkal élők munkahelyi befogadásához nagyon sok esetben hiányzik az a speciális szakértelem, ami nélkül szinte lehetetlen megoldani ezt a feladatot”- mondta a szakmai vezető. 

Az elmúlt két év során körülbelül 240 főnyi munkavállalóval foglalkoztak, ami már középvállalti méretet jelent. Amire még nagyon büszkék, hogy egy szervezeti monitor eredményeképpen elmondható, a társadalmi megtérülési arányszámuk (SROI) 1.86-os. Ez az össz-társadalmi index azt mutatja, hogy minden, felhasznált 1 Ft-juk a magyar társadalom számára majdnem 2 Ft-os hasznot hajtott. „Ez már valódi társadalmi felelősségvállalás!” - összegezte ennek a vizsgálatnak az eredményét Kóródi Edit. 

Rajtvonal a hídon

Ez a - képileg kicsit zavaros elnevezésű - projekt azért született, mert a szervezet szakemberei szerettek volna egyszerre foglalkozni a leszakadó társadalmi rétegekkel, és azokon belül a fiatal pályakezdőkkel külön is. 
A projekt alapgondolata onnan származik, hogy megtapasztalták, milyen nehéz a velük való sikeres bánásmód. „ Sok esetben láttuk azt, hogy a csoportos munkaügyi tájékoztatókra, toborzásokra érkező fiatalok, akiknek nincs nyolc általános iskolai végzettségük, megszólíthatatlanok, és megtarthatatlanok.” „Kipörögnek” a meglévő rendszereinkből, ha egyáltalán sikerül behúzni őket bármilyen akcióba. 

Egy Erasmus+- os, „SCOLA” nevű projekt keretében a diákok életpályamodell-tervezési kompetenciáját fejlesztik, iskolai helyzetben. Európában jelenleg több kísérlet folyik azzal kapcsolatban, hogy jobban összekapcsolják az oktatást és a munkaerőpiacot, de a legtöbb projekt közvetlenül a diákok kompetenciafejlesztésére koncentrál. A „SCOLA” projekt innovációja a tanárokra való fókuszálásban rejlik, akik az új szemlélet birtokában hatékonyabban tudják közvetíteni a diákok felé a szükséges készségeket és kompetenciákat. 

A fogyatékkal élő, SNI-s és BTMN-es fiatalok tanulási nehézségei, és a munkaerőpiacon való megjelenése külön nagyon érdekes kísérleti projektet hozott a Napra Forgó életébe. A módszertani alapja a gondolkodásuknak az, hogy maga az életpálya önmagában egy kompetencia. Folyamat jellegű felfogás, amely segítségével állandóan újra képes értékelni az egyén a környezeti hatásokat, és meg tud hozni sok, fontos, az életútját befolyásoló döntést. 

Hármas alapon nyugszik ez a kompetencia: egyrészt alapos önismerettel kell rendelkezni. Megfelelő szintű önértékelés nélkül nagyon nehéz életpályamodellben gondolkodni. Másrészt a környező társadalmi folyamatokról, a munkaerőpiaci mozgásokról ismeretekkel kell rendelkezni. Kiket vesznek fel egy-egy szervezethez, mi alapján szelektál egy cég, ez mind meghatározó információ.

A harmadik összetevője az életpálya kompetenciának a Kóródi Edit által „újratervezésnek” nevezett attitűd. Ez egyfajta tervező jelenlét rögzülését jelenti. Nem sodródik a fiatal ember, hanem a pályájával kapcsolatosan tudatosan tervez. 

Ennek a hármas fejlesztési iránynak a megvalósításához a fiatal kezébe olyan eszközöket adtak, amelyek segítségével képessé váltak az önmeghatározásra, az önbemutatásra, a stratégiai szintű gondolkodásra és megvalósításra. 

 

A projekt során 50, SNI-s, BTMN-es fiatallal zajlottak le felmérő találkozások, és a kép, ami a munkatársak szeme elé tárul, elkeserítő volt. Előszöris, a fiatalok képtelenek saját magukat meghatározni. Az öndefiníció hiánya azt jelenti, hogy már egy bemutatkozáskor sem tudnak magukról, mint diákról, családtagról, egy hobby űzőjéről, egy csoport tagjáról beszélni. Az oka ennek az, hogy nem tudják miképpen lehet magukat meghatározni. Elmondják a nevüket, az életkorukat, majd hallgatnak. Nincs igazi, tartalmas identitásuk. „Abban kell segíteni őket, hogyan tudják magukat elhelyezni a nagyvilágban” - mondta a szakember. 

A másik, jelentős hiány az önértékelés területén mutatkozott. Sokan alul, és legalább ugyanennyien felülértékelik magukat. Szerepet játszik ebben a rájuk zúduló, sok-sok idea, ami például azokon a torzító eszközökön keresztül ömlik rájuk, mint amilyenek a társas hálózatok, vagy a média. 

Az információs bázisa a megfigyelt fiataloknak strukturálatlan. Nem tudják mi általában a jelentős információ, és mi az, ami a számukra fontos. Nem is ellenőrzik azokat az információkat sem, amelyek a közvetlen környezetükből, a hétköznapi kapcsolataikból származnak, nemhogy az online tér infóit. „Elhiszik a szomszédnak azt a hiedelmet, hogy a szomszéd településén lévő multinacionális vállalt mi alapján toboroz, meg sem próbálják leellenőrizni ezt az információt” - a szakmai vezető szerint. 
Ami pedig a hosszútávú gondolkodást ellehetetleníti, az a folyamat, amelynek a végén az látszik, hogy a tudatos tervezés helyett motivátorokról gondolkodnak: pénzről, gyors sikerről álmodoznak, miközben a realitást nem mérik fel. 

Lehetséges megoldások

A kívánt és a meglévő életpályamodell kompetencia szintjének a különbségét a Napra Forgó szakembere szerint egyrészt a munkatapasztalat szerzéssel lehet feloldani. A tévképzeteket ugyanis leginkább a munkahelyzetben megélt valósággal kell szembesíteni. Azok az érzetek, a képességekkel kapcsolatos megélések sokat segítenek, amelyek ebben az élethelyzetben érik őket. Ezzel párhuzamosan újra értelmezhetőek a motivátorok, és helyre kerül az önértékelés is. „Élményszerű volt egy fiatalnak azt megélni, hogy - szemben az iskolai tantárgyakkal , a munkahelyen nem kell mindenből, állandóan megmérettetnie magát, ami felszabadította.”- hangzott. 

A zene a radar a fejlődéshez

Egy másik, újszerű projekteszközön is nemzetközi partnerekkel együtt dolgozott az elmúlt időszakban a Napra Forgó. A „Music is my radar (MIMR)” nevű projekt magyar szakértője, Hodovány Zsolt beszélt a kihívásokról, eredményekről. Egy e-learning felületet fejlesztett a magyaron kívül francia, szlovák és osztrák partner együtt, funkcionális analfabéták számára. Ők azok, akik, ha el is olvasnak egy szöveget, értelmezni már nem tudják azt. Zömmel szegényebb társadalmi rétegekből származó emberekről van szó, és ami szintén általános, hogy egy gyengébb oktatás van a hátterében a tudáshiánynak. „Európában 80 millió embert érint ez a jelenség a 16-65 év közöttiek körében” - hívta fel a szakember a nagy tömegű érintettségre a figyelmet.

Az online felület célja a tanulási képesség hatékonyságának a növelése egy egyszerűen használható módszerrel. A zene segítségével, ezt egyfajta innovatív eszköznek tekintve akarják előre mozdítani ezeknek az embereknek az oktatását. 

Öt témakörben: írás/olvasás, matematika, digitális képességek, angol, vállalkozói ismeretek területén zenével, klippekkel, kvízekkel és az ezeket kísérő narrációval segíti a felület az akár autodidakta tanulást. „Rövid, tömör, vizuális rendszer jött létre, amelyet regisztráció nélkül bárki használhat” - foglalta össze az eredményt Hodovány Zsolt. Ezzel az eszközzel szabadon fejleszthetőek azok a képességek, amelyek a munkaerőpiaci sikerhez nélkülözhetetlenek, és amelyekben nagyon sokan hiányosságokkal bírnak. 

 

Forrás:https://www.hrportal.hu/hr/valodi-segitseg-fiatal-palyakezdoknek-20170918.html



VISSZA          NYOMTAT